Most éppen az van, hogy alig tudom mozdítani a fejem, plusz a karom sem emelkedik egy bizonyos magasságnál feljebb. Valószínűleg elfeküdtem valamit nyaktájon, ami aztán huzatot kapott.
A gyakorlatban ennek megvan az a hátránya, hogy nem tudok kiini például egy kólásdobozt. Not funny.
Még jó, hogy a hétvégén nem volt súlyosabb a dolog. Leruccantunk ugyanis Pécsre, autóztunk összesen vagy 450 kilométert családlátogatás és bulizás (ehh, nem bírom már az ilyesmit) okán. A buliesemény fent volt a Mecsekben - vagyis inkább lent, egy völgyben -, ahová elmenni már csak azért is nagy élmény volt, mert végre láttam valamit a környékből, meg kimozdultunk a természet, hát, peremére.
A látványt csak a helyenként sűrű, helyenként meg teljesen átláthatatlan köd árnyékolta be egy kicsit. Hazafelé konkrétan tejfölben közlekedtünk vagy 20 kilométert, lépésben. Ezek szerint a Mecsek (a keleti fele) ilyen különösen ködös.
Hazafelé ismét megfigyeltem, hogy pont ugyanakkora távolságra lakunk a nulla kilométerkőtől, mint ami Pécs irányából közlekedve ki van írva a táblákra.
Most meg webet kellene fejlesztenem, de egyelőre nem fogok, mert resetelnem kell az bioritmust, illetve fáj a monitort nézni is a fentebb említett probléma miatt…
Nincs hozzászólás (érkezett) eddig ↓
Még nem érkezett hozzászólás. Szólj hozzá, te lehetsz az ELSŐ!
Ide írd a hozzászólást!