geritwo

A nyaralás alatt vettem észre igazán, hogy mennyi időt képes elvenni az ember életéből az online média. Régen ugye kezünkbe vettük az újságot, átlapoztuk elejétől végéig, ami érdekes volt, azt elolvastuk, aztán kuka, mentünk a dolgunkra. Most meg?

Amikor pár nap szünet után újra beüzemeltem a laptopomat, azon vettem észre magam, hogy más értelmes tevékenység helyett órákig görnyedek a laptop fölött kiszáradó szemmel. Nagyon rossz érzés volt, főleg, hogy mellettem ott hullámzott a Balaton. Soha nem fogy el az olvasatlan RSS, az érdekes megosztás, a jópofa videó, a Facebookra betolt hülyeség. Mintha az ember nem újságot olvasna, amikor netezik, hanem egy könyvtárban bolyongana, és a tévé távkapcsolóját nyomkodná egyszerre, belenézve, beleolvasva mindenbe, ami szembe jön, és ráadásul még le is állna másokkal dumálni a büfében vagy az előcsarnokban. Mert közben elkerülhetetlen, hogy be ne induljon egy kis Twitter, IM, vagy levélváltás.

Őrjítő, és mostanában egyre jobban fáraszt. Pedig tényleg nehezen jövök le róla. Mert mi is a napi (szabadidős!) rutin?

• GReader bekapcs, Friends Shared, Turulmeme csekk, ez együtt 10-20 cikk vagy más, amit megnézek, elolvasok, majd kedvenc blogok, ahol  6-10 új post akad egy nap,
• Origo, Index címlap végigkatt, onnan 3-4 cikket biztosan végigolvasok, +Drudgereport, +esetleg más hazai nagy online (NOL, HVG, FN)
• Gmail csekk
• Twitter visszaolvasgatása
• Facebook feed visszaolvasgatása
• iWiW üzenőfal csekk, ismerősök feltöltött képei (igen, ki nem hagynám: tudnom kell, ki hol nyaralt, ki házasodott, kinek született gyereke, vagy ki szolizott éppen buli előtt, hihihi)
• Ha van ötlet/látok jót, akkor még postolok is
• Ha fotóztam, akkor a képeket is le kell a gépről szedni, rendezgetni, retusálni, feltölteni
• Ha feltöltöttem valamit/csak úgy odatévedek, szétnézek a Flickren is, van pár csoport amit követek (ismerősök képei jönnek RSS-ben, azt Readerben látom)
• Nap mint nap nézek valami letölteni valót, ami a torrentoldalakon való böngészéssel jár
• Amit pedig a legjobban utálok: a PC-n is rendszerint matatni kell valamit, mert elszáll ez vagy az, rosszabb esetben adatot menteni, újratelepíteni, na ez tényleg elveszi az ember életét.

Ezzel telnek rendszerint az esték, hétvégék… és tetszés szerint 1, 2, 4, 5 órát el lehet ütni mindezzel a gép előtt. Azt hiszem, soha nem volt még ilyen fontos egy jó, a gép elől eltérítő tevékenységeket is magában foglaló időbeosztás.

Az iPhone, azt vettem észre, egy kicsit megkönnyíti a dolgot, mivel mindig kéznél van, több adagban lehet feldolgozni vele a napi betevőt, és az esti olvasgatás egy részét átviszi az ágyba - mint régen. (Nota bene: én nem tudom az ágyba vinni a notebookomat, mert nincs fejtámlám, hogy felülve olvashassak, és nincs éjjeli szekrényem sem, ahová letehetném annak végeztével. Hanyatt fekve csak az iPhone működik.)

Pár hete már megjegyeztem, hogy jó lenne pár dolgot ignoréra tenni, hogy több életem legyen… de nem könnyű a magam fajta, nem teljesen antiszociális információjunkie-nak.