geritwo

Régen írtam már autós témában, most sem túl vidám az apropó. Két héttel ezelőtt, amikor a Bükkből tartottam haza Ágival, hangos kerepelés közepette leállt a Berci Merci Miskolc mellett az autópályán. Trélert hívtam, ahogy kell, bár itt kezdődött a failure: be kellett volna táraznom jó tréleres számokat.

Az autópálya-felügyelet ugyanis egy gyors “Jövünk!” helyett egy hajdúistenhátamegetti tréleres számát adta meg, aki, gondolom, a régiót hivatott lefedni, csakhogy felszámítja a fél megyényi utat oda-vissza a telephelyétől. Számla nélkül 17 ezerből elvitt minket egy ismerősöm légvonalban 2 kilométerre lévő házáig, aki volt oly rendes, és befogadta pár napra a vasat. A tréleres cég részéről kedves, precíz kiszolgálásban volt részünk, autóztunk is vagy 10 kilométert tulajdonképpen, csak hát kicsit, khmm, le lettünk húzva.

Ajánlom mindenkinek, hogy készüljön fel az ilyen esetekre megbízható telszámokkal, főleg, ha rendszeresen jár valamerre, mert a leállósávban rostokolni nem egy életbiztosítás, mint tudjuk, és nem csak harmincéves kocsikat látok ott nap mint nap lerohadva.

Lényeg a lényeg, a helyi szerelőnél kiderült ki, hogy egy főtengelycsapágy törése miatt annyi a garnitúrának, kellene új főtengely, csapágyszett, meg összepakolni az egészet - hát lett volna vagy 80 ezerbe a móka. Akkor már inkább szétnéztünk a Pest melletti bontóban, és akadt egy fiatalabb, látszatra egészséges 300D motor “elfekvőben”, jelesül éppen a tulaj egyik autójából lesz kivéve.

Jó is meg rossz is, hogy eddig jutottunk. A mostani motoromat mindenképpen fel kellett volna újítani, mert hiába csináltattam rajta az elmúlt két évben mindenfélét, csak nyelte az olajat és füstölt rettenetesen. Ráadásul jóval öregebb volt, mint az autó, x alkalommal piszkálhattak bele szakszerűtlenül. Őszintén szólva nem akartam több pénzt beleönteni ebbe a hajtóműbe, akkor már inkább azt nézegettem, mire cserélhetném le a gépet, ami nem diesel, és nem sárga címkés.

Most viszont kap egy új ketyegőt, alig több mint kétszer annyiba lesz a manőver szállítással, szereléssel, papírmunkával, mint a másik javítása lett volna, de bízom benne, hogy így újabb 3-4 évre (ha van ezt így értelme ebben a formában numerikusan kifejezni…) megúszom újabb nagyobb balhé nélkül a kocsival.

A rossz csak az a dologban, hogy ez most kényszeres előre menekülés. Eladni most, hogy tombol a válság, csak bagóért lehetne a W123-ast. Ilyen körülmények között nem tűnik ésszerűnek újabb 200-akárhány ezret beleborítani egy jó esetben félmilliót érő autóba, de remélem, egy-két év, és javul majd a helyzet. Az meg továbbra sem zavar, hogy Pesten nem fogok a Hungárián belül autózgatni, minden egyes csúcsidőben végigbékávézott menet meggyőz róla, nézve az álló kocsisorokat, hogy jobb ez így nekem.

Csak becsülje meg a gép a törődést, és tényleg húzza ki még nekem egy jó ideig. Mert egyébként nagyon szeretem a dinnyésmercit, sose kéne más, csak maradjon egyben.