geritwo

“Bárcsak minden nap sztrájk lenne, annyira jó volt ma közlekedni!” - szakad fel nagyvárosi polgártársainkból, autósból, bringásból egyaránt.

Aha. Meg bárcsak minden nap szabin lenne a jómunkásemberek harmada, nem akarna kimozdulni otthonról az egyetemisták, iskolások fele, meg elhúzna mindenki a városból már előző nap.

Most, hogy reggel rekord idő alatt berobogtam a munkahelyre - 20 perc volt, ha jól emlékszem, a belvároson keresztül -, arra gondoltam, keverhetnénk már valamit az ivóvízbe, hogy a város minden harmadik lakosa elpusztuljon, vagy szépen otthon üldögéljen leverten, és akkor egészen élhető hely lenne ez a város. Vagy nem is! Inkább zavarjuk haza a sok vidékit, akik ide csődültek élősködni.

Már a káosz-hétfőn is jól látszott, hogy sokan kísérleteznek a kerékpározással. Most jól láthatóan azok pattantak nyeregbe, akik egyébként is szoktak tekerni, és BKV helyett ott volt a drótszamár. Legalábbis azok voltak többen. Múltkor inkább kétségbeesetten próbálkozó egyedeket lehetett látni, legalábbis én inkább olyanokba futottam bele, akiken látszott, hogy teljesen rutintalanok (+ a szakadó eső, + az autók egymás hegyén-hátán).

Hurráoptimista bringás-videó BKV-sztrájk idejéből

Jelen körülmények között a mindennapos városi bringázás a gerilláknak való (vagy azoknak, akik mázlisták, és bringaút mellett laknak). Addig, amíg a városba zúduló elővárosi autós-tömeg számára nincs vállalható alternatíva (olyan, ami tényleg jól _kiszolgálja_ az emberek igényeit), addig itt nem fog változni a helyzet. Olyan tömegközlekedésre lenne szükség, mint az éjszakai járatok: ami egy az egyben átszeli a várost, de nem is a várost, hanem mindent, elővárostól elővárosig. Hogy Fóton, Csömörön, Biatorbágyon szálljak fel valamire, és a Deákon szálljak le. Ki lehetne találni valahogy, vasúti sínnel például tele van a város: én mostanában vonattal járok a Nyugatihoz, mert ötödannyiba kerül és negyedannyi idő, mint BKV-val. Ehelyett a világ legdrágább metróját fúrjuk, valami nevetséges távon: ugyan már…

Ahhoz meg, hogy a bringa hétköznapi alternatíva legyen a városiak számára, még nagyon-nagyon sok, biztonságos, karban- és lehetőleg tisztán tartott kerékpárút kellene. Igaz, ha többen bringáznak, az autósok is jobban odafigyelnek, megszokják a jelenséget, de tömegek csak akkor pattannak nyeregbe, ha nyugisan elgurulhatnak bárhová egy védett útvonalon. Az autókkal való kergetőzés, a kereszteződésekben való parázgatás, a macskakövön, buszok, teherautók mellett való bukdácsolás, hát, nem megoldás. (Jó, tegyük hozzá, én mindig is puding voltam a nyeregben, de tekintsünk most átlagos igényekkel és átlagos adottságokkal rendelkező közlekedőnek.)

Elgondolkodtató az is, hogy a város folyamatosan úgy növekszik, hogy a tömegközlekedés fejlesztése ezt alig követi. A legjobb példa erre az Infopark. A Lágymányosi hídon nem jön át a villamos, Pest felől át kell szállni a 103-as buszra, ami a dugóban vánszorog, vagy jöhet az ember a Móriczról, egy olyan körjárattal, ami szintén bedugul, és soha nem lehet tudni, hogy mikor jött, mikor ment. (Meg lehet rá várni 20 percet nap közben.)

Ilyen körülmények között nem csoda, hogy már a parkolóból kifelé dugó van az irodaházak között… ahol persze nem csak a tömegközlekedésre nem gondoltak, de az autósokra sem, mert parkolóhely az nincs, csak büntetés. Kerékpártároló meg már-már akad.

El van tehát cseszve ez az egész, kedves olvasó, ebből a postból meg már nem kerekedik ki semmi értelmes. Éljen a pénteki bringás majális-hangulat, és a szabad utak, vasárnap meg menjünk tünteni a kerékpárutakért. Ja, és reménykedjünk, hogy egyszer a BKV-nál is elkezdenek értelmesen gondolkodni, és nem számolják fel a városi tömegközlekedést.