geritwo

Amikor az ember betegen senyved otthon, akkor filmeket néz. Néha olyan filmeket, amelyekkel igazából csak az arányát javítja a kedvenc öblében.

Így akadt a kezemre az Outpost (A helyőrség) című alkotás, amit hirtelen felindulásból megtekintettem. A fájlcserélők forgalmát meg az egykori scenepartis swappelések választékát áttekintve feltűnő, hogy a geekek mennyire vonzódnak a második világháborús-nácis témákhoz: ezt a filmet is rengetegen töltik itthon mostanában. A jelenség mögött ne keressünk ideológiai összefüggéseket, a számítógépes-videojátékos szcéna macho jellege (főleg férfiak) és a háborús lövöldözős és stratégiai szoftverek számossága erre azt hiszem, elég magyarázat.

Más nem szolgálhat indokul az Outpost népszerűségére sem, amiről el kell mondanom, élvezeti értéke, dramaturgiája és izgalmi faktora alulmúlja egy átlagos MacGyver-epizódét, és a filmtrükkök is hasonló szinten valósulnak meg benne. De megnéztem, mert én is szeretem a háborús-balhés filmeket. A horrort annyira nem, arra csak röhögni járok, ez meg ugye félig az.

Ha már belekezdtem, a sztori röviden: napjaink Kelet-Európájában, ahol éppen polgárháború (kormány vs. felkelők) zajlik (eddig még lehetett volna ex-Jugoszlávia, de ott nem egészen ez volt a szitu, hacsak nem Koszovó? Mindegy is, de máshol nem lehet…), felbukkan egy titokzatos idegen, aki zsoldosokat bérel, és valami átlátszó ürüggyel beveti magát az erdőbe. A zsoldosok eléggé érthetetlen módon származási országuk felségjelzéseit viselik, kivéve a fegyvere alapján brit vezetőjüket, aki decens módon fekete kötött pulóvert visel a kamuflázs alatt. Ja, és van köztük néger ENSZ-katona. Igen, kék barettben.

Az erdőben egy titokzatos föld alatti bunker várja őket, amiről hamarosan kiderül, hogy náci bunker, és találnak is a sarokban egy rakás halomra lőtt kopasz hullát. (Vö. koncentrációs táborok.) Kiderül azonban, hogy az egyik tag él, de teljesen magába van fordulva. Közben valaki kintről lövöldözni kezd, majd odabent is feltűnnek szellemalakok, parába hajszolva szegény zsoldosokat. Aztán kiderül, hogy a bunkerben a náci Philadelphia-kísérlet zajlott, az ehhez tartozó elektromágneses (?) gépezettel együtt.

Az ettől szellemmé-zombivá (?) vált hörgő SS-szellemzombik időről időre vagy odabent tűnnek fel a semmiből, hogy felkoncoljanak valakit a fogyatkozó csapatból, és fokozzák az idegbajt, vagy pedig látványos, B-kategóriás low budget reflektoros vetítéssel és szélviharral kísérve támadnak kintről, az erdőből. A végső megoldás is ez: bár sem lövedék, sem fal, sem semmi nem állíthatja meg őket, maradék túlélőink szögesdrótot húznak, aknazárat fektetnek, és becsalják a fantom-náci hadat a bunkerbe, hogy a géppel visszaküldjék őket a másvilágra.

Nem lenne igazán hulladék D-kategóriás sittes szemét az Outpost, ha a végén nem halna meg mégis mindenki, és a záróképen a gonosz fő-überwassergrossesturmundgandführer zombiszellem gonosz nézését is megtekinthetjük. Ja, ő volt az, akit “életben” találtak a hullahegy alatt, és egy széken ülve végigkómázta a film felét.

Egy nappal később aztán megérkezik a végig beígért, de végig késlekedő erősítés, hogy ahogy kell, őket is bedarálják a hörgő nácik. Vagyis biztos lesz Outpost 2-3 is, keressétek pár éven belül a videotékák alsó polcán.

Értékelés

A film mélypontja: talán az, amikor az addig rettenthetetlen, bunkó, flegma zsoldoskatona a kisgyermekeire hivatkozva könyörög az életéért az egyik zombikrautnak. (Jó, addigra megtudtuk, hogy igazából mindegyikük jámbor családos ember, és már csak azért sem szakíthatják meg a missziót, mert akkor a titokzatos megbízót üldözö még elvetemültebb náci titok-vadászok megtalálnák az otthoni pereputtyot. WTF?!?!?)

Pontszám: -1. Egyetlen szórakoztató, vagy izgalmas/látványos jelenet sem volt a filmben. Egy sem! Szóval kerüljétek el messzire, ha tehetitek.