geritwo

Már megint jó szarul szólt a nagyszínpad (akkor már így is hagyom, kicsivel) szombat este. Az Iron Maidenre csak az Ági tűréshatárának megfelelően, kb. a hangosító torony előttig egy kicsivel mentünk be. Először megálltunk egy gödörben, aztán kicsit jobbra kihúzódva az első két szám után már láttuk is a színpadot, amit előtte takartak az előttünk [...]

[Read more →]

Tudom, elvileg azért tartom ezt a blogot, hogy rendszeresen beszámoljak rajta a velem történő csodálatos dolgokról.
Mostanában viszont a Posterous (értsd: a mikroblogging) meg a jó öreg Twitter egyre inkább felzabálja a témákat. Ugyan postolgattam ide is bookmarklettel, de rájöttem, hogy a mikroblogon azért mégis jobban esik szemetelni, mint itt, a “komoly” irományok között, rendesen írogatni [...]

[Read more →]

Robin Hood nem nemes, csak egy ügyeskedő zsoldos, Oroszlánszívű Richárd nem a felmentő sereget hozza János ellen, mert még az elején kipurcan, a nottinghami sheriff még nem a főgonosz, hanem egy töketlen pojáca, Lady Marion pedig nem hamvas szűzlány, hanem egy vénlányból lett, MILF-korú elhanyagolt özvegy. Valahogy így néz ki az alapállás Ridley Scott Robin [...]

[Read more →]

A filmből eddig csak trailereket láttam, aztán Ági ajándékba megkapta a könyvet, amit ahogy lerakott, egyből felvettem és kivégeztem a hétvégén.
Cormac McCarthy könyve egy poszt-apokaliptikus világban játszódik, ahol egy apa próbálja megóvni a fiát attól az embertelen valamitől, amiben a civilizáció romjain megmaradt. Innentől spoilerek.

Szóval mondom, a filmet nem láttam. A könyv viszont érdekesebb volt, [...]

[Read more →]

Az első trailerek alapján nekem nem jött le, de az Avatar tényleg korszakalkotó film. Van rá egy ötösöm, hogy lesz akkora hatása a filmgyártásra, mint a Toy Storinak, ami ugye az első teljes egész estés renderelt mozi volt.
Most persze még csak ott tartunk, hogy übergagyi, nevetségesen kiszámítható fordulatokkal teletűzdelt közönségfilmeket kell ontani ezzel a technológiával. [...]

[Read more →]

Ha valaki megkérdezné, hogy ismerem-e a Shocking Blue együttes Venus című számát, akkor lövésem nem lenne, mire gondol, pedig a refrénjét biztosan el tudnám dúdolni, annyiszor hallottam már.
Fogalmam sem volt, hogy akadtam rá a videóra pár napja a TeCsőn, de valahol oldalt vettem észre, hogy az énekesnőt Mariska Veresnek hívták. Innen aztán Wikipédia:
Veres was born [...]

[Read more →]

Végre megtanult valós időben keresni a Google. Amikor először összeszedtem a valós idejű keresőket, nekem leginkább a Collecta jött be, talán a felülete miatt, meg tényleg elég jól bányászott.
A gyakorlatban viszont az ember alig keresgél máshol, mint a Google-ban, vagy, amikor történik valami, mint most is Teheránban, akkor a Twitter saját keresőjén. Azóta sem tudom [...]

[Read more →]

Néha nézek kortárs táncot Ágival, most a Frenák Pál társulat felújított Káoszára kísértem el. Nem voltam jó passzban, egész nap alig tért magához az agyam, aztán kora délután kocsit tologattunk a csajszival meg az éppen arra bóklászó Bagó Danival a Hermina úton, mert a garázsból való kigurulás után kiderült, hogy nem, nem negyedig van a [...]

[Read more →]

hogy a Zombieland című filmben alig vannak zombik. Basszus, azt hittem, Woody Harrelson és kis csapata végig zombik fejével fog golfozni, erre átszelik úgy Amerikát Texastól Los Angelesig, hogy a záró nagyjelenetig körülbelül kéttucatnyi agyrágcsálót vágnak haza, és mindenhol kurvára ráérősen nézelődnek, de annyira, hogy a felénél már untam az egészet.
Pedig tök jól indult, de [...]

[Read more →]

A filmtörténet tökéletesen eltalált parafrázisainak egyike.

[Read more →]